+36 30 369 1029

info@drpacsaszilvia.hu

A légzés szerepe a kismedencei fájdalomban

február 20, 2019 - dr. Pácsa Szilvia

Nincs hozzászólás

A mai világban a stressz gyakran a női lét elkerülhetetlen velejárója.

A változások időszakában mint a terhesség, majd a postpartum időszak, később pedig a menopauza idején a ránk nehezedő stressz még inkább fokozódhat – számos változás következik be nem csak a fizikai, hanem érzelmi és lelki szinten is. Saját praxisomban is egyértelműen megállapítható, hogy kismedencei fájdalommal szenvedő pácienseim sokkal több és erősebb tünetekről számolnk be, amikor komolyabb stressznek vannak kitéve. Ilyen esetekben a stressz önmagában nem okoz közvetlenül fájdalmat, viszont egyértelmű kapcsolatban áll a negatív fiziológiai hatások megjelenésével, így a kismedencei fájdalommal vagy inkontinencia panaszokkal.

pexels.com

A stressz hatása

Az emberi test számos fiziológiai változáson megy keresztül stressz hatására. Az elsők között az endokrin rendszerünk reagál a többféle stresszhormon felszabadításával, beleértve az adrenalint és a kortizolt. Ezek a hormonok ébreszti fel testünket és tudatunkat, valamint felkészítik a szervezetet a vészhelyzetre való reagálásra.

A test fizikai változásokon is keresztül megy – megnő pulzusszám, megfeszülnek az izmok, élénkülnek az érzékszerveink, nő a vérnyomás, beindul a fokozott izzadás. Nagyobb erőkifejtésre lesz képes a test, a reakcióidő gyorsabb lesz és ilyenkor a fókusz élesebb. Ezek a fiziológiai változások készítenek minket fel arra, hogy veszélyes helyzetben készen álljunk menekülni vagy harcolni.

Valódi veszélyhelyzetben ezek a reakciók segítenek az egyénnek jobban teljesíteni. Ha azonban minden nap stressznek vagyunk kitéve, az kifejezetten káros lehet az egészségre, emberi kapcsolatainkra és hosszútávon is túlterheli a szervezetet.

Képzelj el egy nehezebb napot – szoros napirended van, dugóba kerülsz az utakon, összeveszel egy barátoddal, esetleg egy rakás befizetendő számla vár otthon, – ilyenkor a tested ugyanúgy reagál a megterhelésre, mintha életveszélyes helyzetbe kerülnél. Ha sokszor szorongsz, aggódsz dolgokon, akkor nagy valószínűséggel tested folyamatosan készültségi állapotban van, ami fizikai és mentális kimerüléshez, így a szabályozó rendszerek felborulásához vezethet. A hosszútávú stressz hatására nő az érzékenység a szorongásra és a depresszióra.

A kismedencei fájdalomban szenvedő páciensek esetében elengedhetetlen a stressz fokozott és folyamatos kezelése, kézben tartása, hiszen az sok esetben önmagában is komolyan befolyásolja a tünetek mennyiségét, minőségét és formáját.

Stresszmenedzsment

Számos különös tudás vagy készülék nélküli módszert ismerünk a stressz leküzdésére – meditáció, tudatos relaxáció, imagináció és vizualizációs technikák, melyek sokszor bárhol és bármikor elvégezhetők, vagy akár külső segítség igénybevételével choachok, pszichológusok és egyéb terapeuták szolgáltatásai, stb. Számos tanfolyam megtalálható már akár az interneten is, amelyek megtanítanak bizonyos relaxációs technikákra vagy meditáció különböző formáira, és már ingyekes és fizetett telefonos applikációk tárháza is rendelkezésünkre áll.

A nyugati társadalmakban gyakran kevésbé kiemelt figyelemben részesül egy kifejezetten egyszerű és mégis óriási változásra képes légzés.

légzés ereje
unsplash.com

A megfelelő légzés előnyei

A diafragmatikus légzés, a hasi légzés, angolul “paced breathing” elnevezések mind ugyanazt az egyszerű, mégis kevesek által gyakorolt légzési technikát jelentik. Az ilyen mély légzések során az orron beszívott levegő teljesen megtölti a tüdőt, és az alhasa a ideálisan a mellkas erőteljes emelkedése nélkül megemelkedik, követve a levegővétel ritmusát.

Legtöbbünk számára az ilyen légzés természetellenesnek hat. Ennek több oka is van. Az egyik a modern testkép negatív hatása kultúránk légzésére. A lapos has vonzónak számít, így  a nők (és férfiak) hajlamosak folyamatosan behúzva tartani izmaikat, ezzel akadályozva a has emelkedését. Ez eredményezi sokszor a feszínes “mellkasi légzést”, ami növeli a feszültséget és a szorongást. A felszínes légzés többek között korlátozza a rekeszizom (az egyik legfontosabb légzési segédizom) mozgástartományát, és a tüdő alsó területei nem jutnak oxigéndús levegőhöz. Ennek következtében az egyén apró levegőket vesz, ami légszomjszerű érzést, így szorongást válthat ki.

A mély hasi légzés elősegíti a teljes oxigéncserét – azaz a bejövő oxigén kedvező cseréjét kimenő szén-dioxidra. Lassíthatja a szívverést, és csökkentheti vagy akár stabilizálhatja a vérnyomást.

Az ilyen típusú légzés központi szerepet játszik a legtöbb meditáció és relaxációs módszer gyakorlása során.

A modern nyugati tudományban a biofeedbackkel támogatott légzéstréning segíthet az megtalálni egyén optimális légzési mintázatát, mely testét megfelelő technikával a lehető legtöbb oxigénnel látja el. Ez a légzéstréning praxisomban már számos páciensnél elképesztő eredményeket (minimálisra csökkent diszkomfort és fájdalomérzet, szorongás megszűnése, jobb alvásminőség, stresszinkontinancia szignifikásns javulása) hozott.

dr. Pácsa Szilvia

Nőgyógyászként és biofeedback trénerként célom, hogy pácienseimet tudásommal gyógyuláshoz, és az egészséges élet megtartásához segítsem. Gyakorló orvosként folyamatosan keresem azokat a lehetőségeket, amelyek a hagyományos (gyógyszeres, műtéti) terápiás megoldásokat kiegészítve a gyógyulást gyorsabbá és hatékonyabbá képesek tenni.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

14 + hat =