Rengeteget írtam már korábbi bejegyzéseimben a kismedencei problémák felismerésének és kezelésének fontosságáról. Az egészséges test elérésében és fenntartásában kiemelt szerepet kap a kellő informáltság, ezen belül is hogy megértsük, mi is idézheti elő a nem kívánt betegségeket. A felmerülő problémák megelőzésének, vagy a már meglévő panaszok felismerésének támogatására létrehoztam egy 3 részes írás-sorozatot, melyben részletesen bemutatom, milyen tényezők befolyásolhatják negatívan a kismedencei területet.

Bízom benne, hogy a következő esszék segítenek mélyebb és részletesebb betekintést nyújtani ebbe a borzasztóan fontos témába.

Miért is olyan fontos ez?

A női kismedencében lévő szervek (húgyhólyag, húgycső, méh, hüvely, belek) egészséges működéséhez elengedhetetlen a törzs, kiemelten a kismedence-fenék izmainak megfelelő működése és a törzsizmok optimális együttműködése. Ha az izmok aktív életmód hiányában vagy a folyamatos túlterhelés miatt elveszítik erejüket, tartásukat, rugalmasságukat, az hosszútávon a kismedence tartószerkezetének (is) a meggyengüléséhez, majd a benne elhelyezkedő szervek süllyedéséhez (prolapszus), illetve a vizelet / széklet megtartásának sérüléséhez (inkontinencia) vezethet.

A kismedence meggyengülésének rizikófaktorai között számos olyan jól ismert pont szerepel, amikről már korábbi bejegyzéseimben is kitértem vagy akár hosszasabban írtam. Ezek lehetnek:

• a kiviselt terhességek száma,
• a hüvelyi szülések száma,
• a nehéz fizikai munka,
• az elhízás
• sok ülőmunka, sok állómunka
• életkor növekedése,
• genetika

 A fent említett tényezők vannak olyanok, melyekre nincsen hatásunk (pl. genetika vagy életkor), azonban a rizikófaktorok együttesének megismerésével megérthetjük, mik azok a pontok, amiket tudatosan befolyásolhatunk a későbbi kellemetlenségek elkerülése vagy a meglévők enyhítése érdekében.

A hasűri nyomás fokozódását, ezáltal a kismedence túlterhelését azonban még számos más ok is előidézheti, melyekre kevésbé figyelünk, pedig hosszú időn keresztül hatva súlyos károkat képes okozni. Ilyen lehet

• a helytelen testtartás;
• a helytelen légzés;
• a rosszul megválasztott sport, illetve tornagyakorlatok,
• az előnytelen táplálkozási szokások,
• a hibás vizelet- és székletürítési szokások.

Ezek a rizikófaktorok egyértelműen rossz szokások, berögződések vagyok azok következményei, melyeket tudatos és jól célzott fejlesztéssel megszüntethetők.

És akkor következzen egy kis önvizsgálat. Melyik pontok igazak ránk? Melyik tényezők jelenthetnek személyesen nagyobb kockázatot vagy melyek lehetnek azok, amik előidézhették a már meglévő problémákat?

És melyek lehetnek azok, amik egyáltalán nem vonatkoznak ránk…? Biztos benne? Ez nem csak feltételezés?

Egyes pontok egyénenként vagy az önbevallás korlátozottságától (pl. elhízás, táplálkozás), de főleg testünk nem megfelelő ismerete miatt nehezen felderíthetők, így mindenképpen érdemesnek tartom azok alapos és szisztematikus megfigyelését vagy akár egy szakemberi segítség igénybe vételét, amennyiben szükséges.

Folytatás következik…

Rólam: nőgyógyászként és biofeedback trénerként célom, hogy pácienseimet tudásommal gyógyuláshoz, és az egészséges élet megtartásához segítsem. Gyakorló orvosként folyamatosan keresem azokat a lehetőségeket, amelyek a hagyományos (gyógyszeres, műtéti) terápiás megoldásokat kiegészítve a gyógyulást gyorsabbá és hatékonyabbá képesek tenni. Vallom, hogy az egészség, az egyéni csúcsforma elérésének feltétele a testi-lelki egyensúly megteremtése, amelyhez a tudomány és a technika által kínált, bizonyítottan hatásos megoldásokat is érdemes felhasználni.