Gyakori kérdések az inkontinencia kivizsgálásáról

szeptember 18, 2017 - dr. Pácsa Szilvia

2Hozzászólások

A vizelettartási problémák sajnálatos módon tabu témának számítanak – olyannyira, hogy sokan nőgyógyászuk vagy akár saját maguk előtt sem vállalják fel.

Csupán pár hónapja, 2017. nyarán indítottam el magánrendelésemet az Alfa Egészségközpontban, és ehhez kapcsolódóan a kismedence betegségeiről szóló blogomat az interneten.

 Az érdeklődés hatalmas. Rengetegen érdeklődnek a női kismedence problémái, betegségei, illetve egyre inkább az egészség megőrzése iránt. Sok kérdést kapok írásban az olvasóktól, amikre igyekszem válaszolni, bár az esetek többségében azzal zárom a levelemet, hogy keressen fel engem vagy más szakembert a felmerült problémával kapcsolatban, mert az egyén vizsgálata nélkül nagyon feltételes módban lehet csak kijelentéseket tenni.

Éppen ezért döntöttem úgy, hogy összeállítok egy rövid Gy.I.K-et, amiben részletesebben kifejtem azokat a kérdéseket, amik a legjobban izgatják az érdeklődőket.

 

 

Van értelme egészségügyi témájú, pácienseknek szóló blogot írni, ha a páciensnek utána mégis orvoshoz kell mennie?

Véleményem szerint az egészség megőrzésének és helyreállításának kérdésében nagyon fontos az egyéni felelősségvállalás. Ehhez az embernek ismernie kell a saját testét, rendelkeznie kell alapvető anatómiai és élettani ismeretekkel, és ezek birtokában kell ápolnia, gondoznia testét.

Annak ellenére, hogy az interneten igaz és hamis információ egyaránt megtalálható, az embernek azt is meg kell tanulnia, hogy miként válassza ki a számára hiteles, megbízható forrásokat. Én minden páciensemnek javaslom, hogy az interneten nézzen utána a betegségével kapcsolatos információknak, és mindig olvassa el a felírt gyógyszerek betegtájékoztatóját is.

Hova menjenek azok a nők, akik beazonosítják, hogy kismedencét érintő vagy vizelettartási problémájuk van? Hol tudnak személyesen elérni?

A probléma beazonosítását követően a hölgyeknek érdemes felkeresniük egy közelükben dolgozó nőgyógyászati vagy urológiai szakrendelést, ahol elvégzik az alapvető vizsgálatokat, megerősítik vagy kizárják a kismedence betegségét, és azonnal terápiát is javasolnak. Például a vizelettartási problémák 90-95%-a (a sürgősségi, a stressz és a kevert inkontinencia) helyben sikeresen kezelhető. Ha a terápia nem, vagy csak részben sikeres, akkor érdemes szakértőt felkeresni. Én minden héten egy napot a kismedencei panaszokkal bíró páciensek kezelésére fordítok magánrendelésemen, az Alfa Egészségközpontban.

Érdemes magánrendelésre menni az állami helyett?

Sok páciens arról számol be, hogy az „állami” rendelésre való bejutáshoz 1-2 hónapot kell várni, aztán ott mégsem foglalkoznak velük elég mélyen, nem kapnak megfelelő felvilágosítást az őket érintő elváltozásról, a terápia lehetséges módjairól.

A vizelettartási problémák többsége a jóléti társadalom betegségeinek körébe tartozik az elhízással, a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel együtt. Mivel életmódfüggő, krónikus betegségről van szó, ezért sokkal inkább gondozást, mint akut szakorvosi ellátást igényel.  A TB finanszírozott szakorvosi rendelés során egy páciensre átlagosan 10 perc jut. Egy inkontinens panaszokkal érkező hölgy részletes kikérdezése és megvizsgálása legalább 30 percet vesz igénybe. Ha ezt a félórát még tanácsadás és beszélgetés követi, az további 10-20 perc igénybevételt jelent. Ez valóban nem kivitelezhető ma a TB finanszírozott szakrendeléseken, mert a várakozási időt a jelenlegi három-négyszeresére növelné. Egy magánrendelésen viszont jut minderre idő és figyelem.

Ezért is fontos, hogy a páciens minden rendelésre felkészülten jöjjön: tudja a saját adatait, ismerje egészségi előzményeit, gyűjtse össze tüneteit, korábbi orvosi dokumentumait. Bátorítom pácienseimet arra, hogy nézzenek utána saját feltevéseiknek, gondolják át előre a panaszok hátterében álló okokat. Így sokkal partneribb beszélgetést tudunk folytatni a rendelésen, mintha csak én kérdeznék, ő meg válaszolgatna.

Milyen információt érdemes összegyűjtenie egy vizelettartási problémával rendelkezőnek, mielőtt felkeresi a szakorvost?

A vizelettartási problémák hátterének felderítéséhez részletesen ismerni kell a páciens folyadékfogyasztási és ürítési szokásait. Nem mindegy, hogy mikor, mennyit és mit iszik vagy eszik. Ugyanilyen fontos a vizelet és a székletürítés napi mennyiségének, ritmusának pontos felírása. Ezeket az adatokat egy „vizelési naplóba” szükséges rögzíteni, legalább három egymást követő napon át. Érdemes a „tünet naplóba” néhány héten keresztül feljegyezni azt is, hogy volt-e akaratlan vizeletvesztés, alhasi fájdalom vagy egyéb panasz, és ha igen, akkor az melyik napszakban, milyen tevékenységet megelőzően vagy után jelentkezett.

Milyen vizsgálatok történnek egy kismedencei vagy vizelettartási panasz kivizsgálása során? Mire számítson egy ilyen rendelést felkereső páciens?

Az alapvizsgálat megszokott folyamata nálam az alábbi:

–          Optimális esetben a páciens a vizsgálatra (előző esti vagy aznap reggeli) székletürítést követően, félig telt hólyaggal érkezik.

–          Levetkőzés után a páciens testét, külső jellemzőit, mozgását az orvos megnézi.

–          Ezt követi a kismedence vizsgálata, amelynek során a külső nemi szervek megtekintése, megtapintása, majd a belső nemi szervek vizsgálata történik.

–          Emellett a teljes kismedence és annak izomzata is áttapintásra kerül.

–          A vizsgálat egy szakaszában a páciensnek felszólításra préselni, nyomni vagy izmait szorítani kell, amelyek során az orvos a kismedencei szervek működésére vonatkozó teszteket végez el.

–          Ezt követi a kismedencei és/vagy hasi ultrahang vizsgálat.

–          Rendszerint laborvizsgálat is készül, elsődlegesen a gyulladásos folyamatok feltárása illetve kizárása érdekében.

–          Magánrendelésemen a fenti vizsgálati sort hüvelyi nyomásméréssel és a kismedencei izomzat működésének számítógépes regisztrálásával (EMG, elektromiográf) egészítem ki.

Ezek a vizsgálatok nemcsak az elváltozás jellegére és súlyosságára, hanem a szükséges terápia, rehabilitáció konkrét tartalmára, időigényére és komplexitására is információt szolgáltatnak.

A fenti vizsgálatok eredményei alapján jó eséllyel kiszűrhető a női vizelettartási zavarok azon 5%-a is, melyek megfelelő ellátásához további vizsgálatok elvégzése (urodynamia, uroflowmetria) vagy más szakorvosok (neurológus, urológus, gasztroenterológus, reumatológus, sebész) bevonása szükséges.

Miből áll a vizelettartási zavarok terápiája? Mire kell figyelnie a páciensnek a kezelés során?

Egy akut alsó húgyúti gyulladás megszüntetése rövid időt, néhány napot, esetleg egy hetet igényel. Ne várjuk azonban, hogy az évek alatt kialakult vizelettartási probléma varázsütésre megoldásra kerül.

A stressz, sürgősségi és kevert inkontinencia terápiájának alappillére az életmód változtatás és a torna. Gyakran van szükség az étkezés és az ivás ritmusának megváltoztatására, a hólyagot ingerlő ételek, italok elhagyására, esetleg az addig szedett gyógyszerek egy részének módosítására. Fontos, hogy a páciens új, egészségesebb vizelési szokásokat alakítson ki. Ennek kapcsán hólyagtréninget és relaxációs technikákat is megtanítunk.

A kismedencei tornára valamennyi érintett páciensnek szüksége van. Az alap kismedencei torna három hónapig tart, amely alatt a kismedencei ÉS a törzsizmok megerősítése, a kismedencei izmok ellazítására való képesség kialakítása, valamint a törzsizmok működésének összehangolása történik meg. Optimális esetben a páciens heti egy-két alkalommal hozzáértő tréner támogatásával és a napi rendszerességű otthoni gyakorlás hatására jól fejlődik, a panaszai hétről hétre csökkennek.

Fontos, hogy az egyén egy ismert, kivizsgált állapotról induljon, és ez havonta egy alkalommal felülvizsgálatra is kerüljön. A kiindulási állapot mérését szubjektív módon a panaszokat felmérő kérdőívek, objektíven azonban műszerekkel végezzük. Én időről időre gyors és pontos mérési eredményt adó EMG vizsgálatot végzek minden páciensemnél.

Torna melletti elégtelen változás esetén a pácienst biofeedback asszisztált kismedencei tréningre irányítjuk, amivel néhány hét alatt gyorsan fel tud zárkózni a fejlődésben, és ezzel párhuzamosan a panaszok megszűnésében.

Szóval életmód változtatással és tornával a gyógyszerszedés és a műtét is elkerülhető?

Vannak olyan esetek, elsődlegesen sürgősségi vagy kevert inkontinenciában, amikor gyógyszerrel egészítjük ki a tornát és a kezelést. Gyógyszer beállításával a panaszok gyorsabban szűnnek meg, a vizelés gyakorisága csökken, a mozgás szabadságát hamarabb visszakapja a páciens, ami nagyon fontos a kezelésbe vetett bizalom és a megkezdett életmód változtatás folytatása szempontjából.

És bizony vannak olyan esetek is, amikor a szervi elváltozás olyan mértékű, hogy a műtét nem elkerülhető. Fontos azonban, hogy az életmód változtatás és a torna ezekben az esetekben is haladéktalanul megkezdődjön, mert igazoltan kevesebb a szövődmény és gyorsabb a műtét utáni felépülés a megfelelő kismedencei izomzattal rendelkező betegeknél.

Egyedül, otthon is meg tudom tanulni a kismedencei tornát vagy mindenképpen szükségem van trénerre?

Mint ahogy az életmód megváltoztatása, úgy a kismedencei torna megtanulása is működhet otthon, könyvből, internet segítségével vagy mobil applikációval. Időzavar, közlekedési nehézség vagy spórolási okok egyaránt előidézhetik, hogy az otthoni tanulás és gyakorlás az egyetlen alternatíva. Sikeres torna és gyakorlás esetén két-három hónap alatt ilyenkor is biztosan jelentkeznek a pozitív hatások. Ha ez nem következik be, akkor azonban érdemesebb a szakértő segítséget kérni, mint a nedvszívó betét használatát véglegessé tenni.

Egy 2015-ben az USA-ban készült felmérés azt mutatta ki, hogy olvasott, hallott információ alapján csupán 25% volt azok aránya, akik helyesen, azaz jól és hatásosan végezték a kismedencei és törzsizom gyakorlatokat. Kismedencei tornát kínáló szolgáltatók bevonása esetén a sikerarány jelentősen növekedett, de így is csak 50% lett gyakorlatokat jó hatásfokkal végzők aránya. Mindez rámutat arra, hogy kismedencei rehabilitáció kérdésében kiemelt fontossága van a megfelelő tréner kiválasztásának, emellett pedig az izomzat fejlődése, az állapot változása mérésének.

Megfelelő, képzett trénert Magyarországon főként (de nem kizárólagosan) a gyógytornászok és az ergoterapeuták között fogunk találni. A kismedencei izomzat fejlődését pedig a kismedencei izomzat EMG vizsgálatával, hüvelyi nyomásméréssel, mérőeszközök hiányában pedig manuális vizsgálattal (Oxford skála) követhetjük.

Ha az életmód változtatás, a kismedencei torna és az esetleges gyógyszeres terápia együttese megfelelő tartalommal és minőségben került összeállításra, úgy természetesen a panaszok is folyamatosan csökkennek, majd teljesen meg fognak szűnni.

 

A kérdések tárháza persze végtelen. Ne féljünk azonosítani és kimondani ezeket a problémákat, hiszen a megoldás csak egy karnyújtásnyira van! Amennyiben neked is kérdésed lenne, kérlek oszd meg velünk kommentben vagy keress fel elérhetőségeim valamelyikén, és én örömmel válaszolok!

 

dr. Pácsa Szilvia

Nőgyógyászként és biofeedback trénerként célom, hogy pácienseimet tudásommal gyógyuláshoz, és az egészséges élet megtartásához segítsem. Gyakorló orvosként folyamatosan keresem azokat a lehetőségeket, amelyek a hagyományos (gyógyszeres, műtéti) terápiás megoldásokat kiegészítve a gyógyulást gyorsabbá és hatékonyabbá képesek tenni.

Több hozzászólás ehhez: “Gyakori kérdések az inkontinencia kivizsgálásáról

  • Kárpáti Anikó

    2017-09-26 at 20:35

    Mi a véleménye az inkontinencia lézerrel történő gyógyitásáról?

    Válasz
    • dr. Pácsa Szilvia

      2017-11-14 at 16:30

      Kedves Anikó!

      Egyre gyakrabban találkozhat az érdeklődő – legyen laikus és szakember – a legkülönfélébb fórumokon azzal, hogy lézeres beavatkozást ajánlanak a szolgáltatók az enyhe fokú stressz inkontinencia kezelésére.
      A stressz inkontinencia tüneteinek kialakulásáért elsődlegesen a kismedencei izmok gyengesége, elégtelen működése felelős. A gyenge kismedencei izmok nem képesek a kismedence fenék tartófunkcióját megfelelően betölteni, aminek következtében nemcsak a zárófunkciók sérülnek (akaratlan vizeletvesztés), hanem változatos kismedencei panaszok lépnek fel(alhasi fájdalom, diszkomfort érzés), vagy akár anatómiai deformitás (pl. hólyagsérv, prolapszus) is keletkezhet.

      A stressz inkontinencia kezelésében a nemzetközi szakmai szervezetek által javasolt, elsőként választandó megoldás az életmód-változtatás (pl. testsúlycsökkentés) és a kismedencei izmok megerősítése tornával, biofeedback támogatással. A megfelelő kivitelezett, biofeedback vagy gyógytornász közreműködésével asszisztált torna eredményeként 2-6 hónap alatt megerősödnek az izmok (biofeedback asszisztenciával 1-2 hónap, anélkül 4-6 hónap alatt), és megszűnnek a vizeletvesztéses tünetek.

      A lézeres eljárás kiválóan alkalmas a hüvely hámrétegének teljes és kötőszövetes rétegének részleges megújítására. A lézeres beavatkozás eredményeként kb. 8-12 hét alatt megújul a hüvelyfal hámja és rugalmasabbá válik a hüvelyfalat körülvevő kötőszövetes réteg. A megújult, rugalmas falú hüvely hozzájárul a kismedence-fenék tartófunkciójának javulásához is. Kisfokú stressz inkontinencia esetében ez a vizelettartási panaszok megszűnését eredményezheti. Tekintettel azonban arra, hogy a lézeres eljárás hatása a kismedencei izmokat nem érinti, így azok működésében, állapotában nem következik be változás. (Ez az elsődleges oka annak, hogy a nemzetközi szakmai szervezetek sem javasolják a lézeres eljárást az inkontinecia kezelésének módszerei között.) A kismedencei izmok további gyengülésévelk, illetve a lézer megújító hatásának múlásával az inkontinens panaszok sajnos nagy valószínűséggel újra megjelennek. A lézeres eljárás népszerűségét főként az adja, hogy hatása gyorsan jelentkezik, és a változások elérése során a páciens részéről nem igényel hozzáárulást, erőfeszítést. Hátránya, hogy az ára magas, a hatásosság mértéke és időtartama egyénenként változó – előre nem tudható, nem garantálható.

      Összességében: az inkontinencia kezelése sokban hasonlít a fogyókúrához. Életmód-változtatás és torna segítségével gyorsan megszűnnek a panaszok, meggyógyul az egyén. Ezért azonban kitartóan és szorgalmasan tenni, dolgozni, tornázni kell, melynek során érdemes a hatásosság növelése érdekében segítséget: gyógytornászt, biofeedback-et igénybe venni. Sokan kínálnak persze olyan gyors és persze drága megoldást, amivel kitartó munka nélkül is elérhető az eredmény. Van, amikor ez működik, van, amikor nem. Lesz, akinél az eredmény tartós, de a többségnél a hatás átmeneti vagy messze elmarad a remélttől. Ismerős ugye?
      Én a gyógyítás során fontosnak tartom a panaszok kiváltó okának megszűntetését. Ezért ha enyhe stressz inkontinencián kívül más tünete nincs (pl. hüvelyszárazság, tág hüvely, laza hüvelyfalak), akkor lézer helyett elsőként a kismedencei tornát javaslom biofeedback asszisztenciával vagy anélkül.

      Enyhe stressz inkontinencián azt értjük, amikor havonta csak egy-két alkalommal van olyan csekély mértékű akaratlan vizeletvesztése, amely nem akadályozza az egyént az életvitelében (munka, közlekedés, sport, szex stb.), és nem okoz számára pszichés megterhelést.

      Remélem, sikerült kielégítő választ adnom kérdésére! 🙂

      Üdvözlettel,
      dr. Pácsa Szilva

      Válasz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × 4 =