Testmozgás inkontinenciával – ne hagyd magad!

június 21, 2017 - dr. Pácsa Szilvia

Nincs hozzászólás

„Az egészséges életet késő holnap elkezdeni” – hangzik a bölcs mondás, pedig milyen nagyon sokszor előfordul, hogy az ember lánya akkor kezd el foglalkozni a saját testi jólétével, amikor az egészségen már csorba esett!

Az inkontinencia (vagy magyarul akaratlan vizeletvesztés) és a sportolás kapcsolata legtöbbször akkor kerül középpontba, amikor a hölgyek fogyókúrába kezdenek, azaz optimálisan a diéta mellett sportolni is elkezdenek. A legegyszerűbbnek és a legolcsóbbnak tűnő mozgásformaként az ismerősök gyakran javasolják a futást vagy az alakformáló, esetleg a zsírégető tornát, hiszen az aerob mozgás bevezetésével – megfelelő diéta mellett – a testsúlyvesztés hamarabb beindul.

 

Aztán szegény lelkes, fogyni vágyó asszony rémülten tapasztalja akár már az első alkalommal, hogy zökkenéskor, ugráláskor, vagy simán csak futás közben becsurran egy kis vizelet a nadrágba. A szégyenlősebbek sajnos már itt abba is hagyják a mozgást, a kitartóbb hölgyek azonban felkészülnek a következő alkalmakra és közepes, vastag intimbetétet tesznek a fehérneműbe. Keserű meglepetésként érheti őket, hogy az edzések számának szaporodásával és a mozgás felszabadultabbá válásával egyre több lesz az akaratlanul elvesztett vizelet. Az első rémület és az önostorozó gondolatok („nemcsak kövér vagyok, de bepisilős is!”) elmúltával azonban érdemes felkeresni egy szakembert annak érdekében, hogy megállapítsák az akaratlan vizeletvesztés okát.

Lehet, hogy gyulladás (hólyaghurut), hólyag vagy méhsüllyedés, esetleg más betegség áll a háttérben, melyet kezelni kell. Szerencsére az esetek többségében pusztán arról van szó, hogy a túlsúly és a tartós mozgáshiány következtében a kismedence és a törzs izomzata meggyengült. Az izomgyengeség pedig azzal jár, hogy a sportolás közben fellépő váratlan kismedencei nyomásfokozódásnak (ugrálás, futás, szökdécselés stb.) nem tud ellenállni a hólyag záró izomzata, és akaratlanul kevesebb-több vizelet csúszik ki a ruházatba.

Az érzés valóban borzasztó, akkor is, ha sikerül elkerülni azt, hogy mások is észrevegyék.

Hogy mit kell tenni ilyenkor? Semmiképpen sem jó döntés a testmozgás abbahagyása, de érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat.

Kismedencei torna

A kismedencei izmok tudatos és célzott megerősítésével gyorsan, akár néhány hét alatt jelentősen csökkennek, akár megszűnnek az akaratlan vizeletvesztéses epizódok. Ennek módja a napi rendszerességgel végzett intim torna, melynek hatása biofeedback támogatással felerősíthető, a fejlődés sebessége jelentősen felgyorsítható.

A törzsizomzat fejlesztése

A has, a hát, a rekeszizom és a kismedencei izmok együttesen képezik a „core” izomokat, azaz a törzsizmokat. A kismedencei izmok fejlesztése mellé tehát elengedhetetlen a has, a hát izmainak megerősítése, a törzsizmok együttműködésének kialakítása, valamint a megfelelő légzéstechnika begyakorlása.

A megfelelő mozgásforma, sport kiválasztása

A különböző sportok eltérő terhelést rónak a kismedence-fenék izomzatára. Talán nem meglepő, hogy a sakk nem, míg a súlyemelés jelentősen emeli a hasűri nyomást, ezáltal pedig a kismedence-fenére ható terhelést.

Vagyis alkattól és fizikai állapottól függően kiemelt körültekintéssel kell megválasztani a mozgásformát, különösen az aktív mozgásba frissen visszatérők esetében. Senki ne keseredjen el, ha az inkontinens tünetek miatt kezdetben nem tud futni vagy lovagolni. Néhány hónap bevezető pilates, jóga vagy más kiskockázatú mozgás, no meg a szükséges túlsúlytól való megszabadulás után bátran próbálkozhat kedvenc sportjával. A felesleges kilóktól való megszabadulással és a törzsizmok megerősödésével nemcsak a vizeletvesztéssel kapcsolatos panaszok tűnnek el, hanem az egész test fittebbé válik.

A törzsizmok, kiemelten pedig a kismedence izomzata bármely életkorban jól fejleszthető, tehát nincs több kifogás: mozgásra fel!

dr. Pácsa Szilvia

Nőgyógyászként és biofeedback trénerként célom, hogy pácienseimet tudásommal gyógyuláshoz, és az egészséges élet megtartásához segítsem. Gyakorló orvosként folyamatosan keresem azokat a lehetőségeket, amelyek a hagyományos (gyógyszeres, műtéti) terápiás megoldásokat kiegészítve a gyógyulást gyorsabbá és hatékonyabbá képesek tenni.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × öt =